Nincs hozzáfűzni valóm... jó olvasást!!!!!
By. Viih x
Hope
Jó társaságban, barátok között az idő.nagyon gyorsan telik. Szinte
egész délután csak hülyültünk és zenéltünk.- Srácok mit szólnátok, ha csapnánk egy partit? Rendelünk pizzát és pia úgy is van itthon. - dobta fel az ötletet Harry.
- Benne vagyunk. - szólalt meg Kleo és Domi kísértetiesen egyszerre.
- Jó ez most nagyon bizarr volt, de kezdjük! - mutatott Zayn a két lányra.
- Akkor rendelem a pizzát. - mondta Niall.
3 órával később
Nagyon jó a hangulat. A zene bömböl, kaja és italok
mindenhol.- Üvegezzünk!!! - üvöltött Zayn.
Mindenki egy körbe ült. Már senki sem volt józan. Fiam is ivott egy kicsit, mert már jó a másik veséje is - jó tudni.
- Én kérdezek. - mondta Vivi sejtelmesen és megpörgette az üres boros üveget. Az üveg véletlen - vagy szerencsére - Harry előtt állt meg.
- Harry... Harry... kérnénk egy gyönyörű sztriptízt. - Harry perverz vigyorát le se lehetett vakarni arcáról. Felállt és Vivi mögé sétált. Ott kezdett el vetkőzni és Vivihez dörgölőzni. A fiúk hangos fütyülésbe kezdtek. S lányok nevettek, Vivi meg vörös fejjel követte Harry mozdulatait. Mikor göndörke már az alsóját kezdte volna lehúzni, Vivi megállította és megcsókolta. Mindketten visszaültek a helyükre és Harry pörgetett. Az idő múlásával - meg persze az egyre több ital elfogyasztásával - jobbnál jobb feladatok kerültek sorra. Észre se vettem, hogy én következem.
- Hope csókold meg Louist. - vigyorgott Zayn. Ha nem.ivott volna ennyit, vagy egyáltalán semennyit soha nem mondta volna ezt. Gombóc kezdett nincs torkomban, ahogy pillantásomat Zaynről Louisra vittem. Megbánó tekintete egyáltalán nem nyugtatott meg. Lassan felálltam, erre Louis felpattant. Odasétáltam elé és megálltam. Louis magas alakja fölém tornyosult. Fejemet felemeltem, míg szemeibe nem néztem. Torkom kiszáradt és már fojtogató nagyságúra nőtt az a bizonyos gombóc. Felemelkedtem lábujjhegyre, így nagyjából egy szintbe került fejem Louiséval. Kezeit derekam köré fonta és közel húzott magához. Vigyorgott, rettentően vigyorgott. Már már nyomasztó volt. Lassan közeledtem felé. Végig a szemébe néztem, ami ragyogott. Rápillantottam ajkaira, amik most élénk rózsaszín színben pompáztak.
- Ez nekem nem megy. - ereszkedtem vissza a talajra és kimentem a nappaliból. A konyhában engedtem hideg vizet egy pohárba. Nem is vettem észre, hogy sírtam. Könnyeim folyamatosan potyogtak.
- Hope. - szólalt meg mögöttem egy hang.
- Louis hagyj békén. Egyedül szeretnék most lenni. - szorítottam meg a kezemben lévő poharat.
- Figyelj sajnálom. - tette kezét vállamra.
- Louis... te... te nem tudod, hogy mennyit jelentesz nekem. - fordultam meg idegesen.
- Én... - meglepetten nézett rám. Egy darabig így néztük egymást, aztán Louis magához rántott és ajkait enyémre tapasztotta. Kezemből a poharat kivette és letette valahova, majd derekamat körbefonta karjaival. Ez a hirtelen cselekedete megnyugtatott. Nyelvének bejutást engedtem számba. Érezhető volt még az alkohol íze a szájában. Kezei lejjebb siklottak a fenekemre. Finoman belemarkolt, ami egy nyögést váltott ki belőlem. Levegőért kapkodva váltunk el egymástól.
- Most annyira akarlak. - suttogta fülembe.
- Lou részegek vagyunk. - nyögtem.
- Szeretlek. Én tényleg így érzek. - puszilta meg a nyakam.
- De nekem barátom van. - toltam el magamtól.
- Ti jártok? - kérdezte.
- Igen, tegnap este óta. - néztem fel rá. Arc izmai nem mozdultak, üveges tekintettel bámult maga elé. Kezemmel arca felé nyúltam, de hirtelen elkapta azt. Rám nézett, majd megcsókolta s tenyerem. Elmosolyodtam, ahogy mosolygós arcát és ragyogó kék szemeit néztem.
- Mázlista a srác, de... - nem fejezte be mondandóját.
- De? - kérdeztem vissza.
- Én jobban szeretlek és többet tudok adni neked.- kezemnél fogva rántott magához és mohón falni kezdte ajkaimat.
Sam
Roppant jó volt ez a délután. A fiúk nagyon kedvesek voltak és újra
együtt a mi.kis lány csapatunk. Az este egy buliba fulladt, amit nem is bántam. Nagyon
sokat ittunk, már kicsit túlzásba is vittük a dolgot. - bár láthatóan Liam sem
ütötte ki magát, ahogy én sem. Mert felvetése - miszerint üvegezzünk -,
egyáltalán nem lépett meg. Ők is olyan kamaszok, mint mi vagy a korunkbeliek,
nagyon tudnak bulizni. A játék nagyon jó volt, Liammel majdnem végig beszélgettük
az egészet. Olyan jól egy hullámhosszra tudtunk kerülni egymással. Így
elgondolkodva Liam a többi fiúnál egy kicsivel közelebb áll hozzám. Lehet, hogy
barna haja és szeme fogott meg de lehet viselkedése, élet felfogása.
Társalgásunkat csak akkor hagytuk abba, mikor Zayn Hope-ot pörgette.- Hope csókold meg Louist..- váltott ki belőle vigyorgást a sok alkohol. Rögtön elmosolyodtam, mert Hope sokat álmodott Louisról. Bár amikor rá néztem, nem.láttam boldogságot, inkább félelmet tükrözött arc kifejezése.
Megböktem a mellettem ülő Liamet, annak reményében hogy megtudjam mi ez az egész. Fülembe suttogta, hogy már elmondja, csak megvárja mi sül ki az egészből. Tekintetemet újra Hope-ra vittem, aki már közel állt Louishoz. Ajkaik már majdnem összeérték, de Hope kirohant a szobából. Louis rögtön utána szaladt. Értetlenül fordultam Liam felé.
- Ez mi volt? - kérdeztem.
- Volt egy kis nézet eltérésük egymással és nincsenek jóban. - vakarta meg tartóját.
- Ezt hogy érted? - próbáltam felvenni vele a szem kontaktust.
- Ígérem elmesélem, mert jogod van.tudni róla. De nem most. Lehet, hogy fog történő megint valami. Louis józanul is elég ingerült tud lenni, de így hogy ivott... még veszélyesebb. - szemében félelmet láttam, ami nagyon nyomasztó volt. Nem értettem, hogy miről beszél. Hope azt mondta, hogy minden rendben van közte és a fiúk között. S nem híres a hazudozásról, de most eltitkolt valamit előlünk. Liam teljesen idegesen, másodpercenként fordult hátra, hogy láthasson valamit a konyhában zajló eseményekből. A többieket néztem, Harry és Vivi egymáson aludtak a szőnyegen, Kleo; Domi; Zayn és Niall meg tovább iszogattak és el voltak. Visszafordultam Liamhez, aki már ujjait törögette, annyira ideges volt. Vonakodva, de kezemet erős vállára tettem, amitől látszólag megijedt.
- Megnézzük őket? - kérdeztem.
- Igen, nehogy valami baj történjen. Felhúzott a földről és az előszobába lopózva néztük a konyhában tartózkodó két embert. Egymás karjaiban voltak, úgy álltak a konyha közepén. Láthatóan beszélgettek, de nem lehetett hallani miről. Louist elnézve úgy tartotta Hope-ot, mint egy törékeny virágszálat. Hope alacsonysága véget az előtte álló fiú mellkasáig ért, ami kicsit vicces látvány volt.
- Nézd. - szólalt meg mellettem Liam, ami hirtelen ért engem. Őket figyeltem, Louis megcsókolta Hope-ot. Látszólag jól érezték magukat, de az idilli pillanatot Hope szakította félbe. Ellökte magától a csíkos pólós fiút és mérges tekintettel nézett fel rá. Ez tartott vagy öt másodpercig, majd felpofozta.
- Hogy tehetted ezt? Utállak! - kiabált vele barátnőm, majd kikerülve az előtte álló fiút és elrohant fel, az emeletre.
- Ez meg mi volt? - szólaltam meg.
- Louis miért csináltad ezt? Tudod, hogy Markkal milyen jó a kapcsolata.
- De Liam az a görény csak játszadozik vele, nem veszed észre? Össze fogja törni a szívet. - fordult hátra Louis. Arca meggyötört volt és.piros Hope pofonjától.
- És szerinted te most mit csináltál? Nem történt össze a szívét? - emelte fel a hangját Liam.
- Fiúk mondjátok már el, hogy mi folyik itt. - álltam közéjük, pillantásaim kettejük között cikázott.
- Kérlek. - fűztem még hozzá és megfogtam egy-egy kezüket.
- Mark egy taxis srác és elég jóban lettek Hope-pal. De Louisnak tetszik Hope és ezt nem nézi jó szemmel. - mondta el röviden a történetet Liam.
- Louis figyelj. Hope évek óta álmodozik rólad. Te tartottad benne a lelket. Mindig azt mondta, hogy a lelki társa vagy. A szobája tele volt a képeiddel. Bár ezt kicsit ijesztő, de mit lehet tenni?! Louis nem tudom ki ez a Mark, de én látom, hogy Hope hogy néz rád. Teljesen más a viselkedése. A személyi ragyognak, ha rád néz. Kérlek próbálj meg vele holnap.beszélni, amikor mind ketten józanok vagytok. - csak.úgy jöttek szavak belőlem. Amire gondoltam, mind elmondtam.
- Igazat mondasz? - nézett le rám kék szemeivel.
- Persze. Nincs veszíteni valós. Sőt, előnyöd van.
- Köszönöm. - suttogta fülembe.
- De én most felmegyek és megnézem. - azzal a két fiút otthagytam a konyhában és elindultam a lépcsőn az emeletre.
Hope
Tisztáznom kell magamban a dolgokat a fiúktól távol. Mikor felértem a
szobámba az egyik táskámba bedobáltam pár ruhát, ami elég néhány napra.
Felhívtam Mark-ot, hogy jöjjön értem. Azt mondta, hogy öt perc és itt lesz. A
síros, meggyötört hangomat hallva biztos felidegesítette magát. Telefonom
képernyőjére pillantva tudatosul bennem, hogy eltelt az idő és indulnom kell.
Táskámat felkapva elhagyom a szobámat. Kilépve Sam-et találom az ajtóm előtt.
Szemrehányó pillantásai beszédre kényszerítene.- Majd elmondok mindent, de most kell egy kis idő. Sajnálom. - rohanok el mellette. Sam megértve, hogy tényleg kell egy kis gondolkodási idő, nem akadályoz utamban. Elrohanok a konyhát és a nappalit elválasztó falak között, és elhagyom a házat. Mark félúton volt kocsija és a mögöttem lévő ház között. Megpillantva elkezdett rohanni felém és karjaiba zárt.
- Hope kérlek ne menj el. Beszéljük meg a dolgot. - hallottam meg egy keserves hangot mögülem.
- Már megint te vagy az? Miért nem fogod fel, hogy szarik rád? Nem érdekled! Nem veszed észre? - indult el felé Mark mindenfélét hozzávágva szóban.
- Te csak ne szólj bele! Nem tudom, mivel etetted be ennyire, de meg fogod bánni, ha egy haja szála is meggörbül. - szólt vissza Louis.
- Azt hogy bántottad nagy nehezen elnéztem, de most nagyon megbánod amit mondtál. - odalépett hozzá Mark és orrba ütötte. Louis orrából folyni kezdett a vér. Ő is visszaütött. Mark háttal volt nekem, ezért nem láthattam hol és mennyire érte az ütés. Nem.bírtam megmozdulni, egy helyben álltam és sírva néztem a két fiút, akik értem verekednek. Most tudatosult bennem, amit pár perce mondott nekem Louis. Tényleg szeret engem. Törékeny vagyok szerinte és ezért akart engem folyton megvédeni, ezért erőszakolta rám magát, hogy megvédjen. Visszatértem az elő világba, amikor kivágódott a ajtó és Liam szétszedte a két fiút. Lou-t lefogta és Mark-ot elküldte. Mark felkapta a földről a táskámat és karomnál fogva az autóhoz rángatott. Nem volt a legjobb érzés, de ideges volt. Szemöldökéből csorgott a vér. A kocsiból még visszapillantottam és láttam, ahogy Liam próbálja berángatni a másik fiút a házba. Arcomról eltöröltem egy könnycseppet. Mark nagyon gyorsan vezetett, féltem mellette. Az égre pillantottam, ahol a csillagok sűrűjében egy repülőt láttam elszállni. Kell egy kis idő, és ez a legjobb megoldás.





